Mentálhigiénés segítőként klienseim főleg a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, az Y (1980-1995) és Z (1996-2007) generáció tagjai közül.
Mindig is érdekelt, hogy milyen a mentálhigiénés állapotuk, milyen problémákkal, küzdenek, milyen igényeik vannak egy mentálhigiénés szolgáltatással kapcsolatban, ezért közvélemény kutatásba kezdtem a Facebookon és Instagramon,egy kérdőív segítségével.
Közel 1000 ember -pontosan 986- töltötte ki, és néhánytól eltekintve mindannyian értékes válaszokat adtak, ami számomra megtisztelő és cselekvésre hívó.
Mi az, ami megtudható ebből a kérdőívből?
❀ képet kaphatunk az Y és Z generációk mentális állapotáról
❀ milyen közös problémák vannak
❀ vélekedésük a mentálhigiénés szolgáltatásokról
❀ képet kaphstunk arról is, hogyan választanak segítőt
❀ információt az ár-érzékenységéről
❀ gondolatokat, vélekedéseket a segítő kapcsolatról,az eredményekről és buktatókról
A felmérésben a legtöbben 25-34 évesek vettek részt, őket követik a 18-24 évesek, majd a harmadik legnépesebb tábor a 35-44 éveseké.
Általában elmondható, hogy ismerős nekik a mentálhigiéné fogalma (csak egy válaszoló asszociált a tisztálkodásra 🙂 ), és nagy részeteknek volt is tapasztalata ezzel kapcsolatban. A kérdőívben főleg a negatív tapasztalatokat mondták el, de meglehet , van ugyanannyi pozitív is, csak ők nem tartották fontosnak kiemelni.
A lányok/nők/asszonyok többségben voltak a kérdőív megválaszolásánál
Az átlagos mentális állapot közepesre tehető, talán ennél jobb is, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a kitöltők már túl vannak egy vagy több segítői folyamaton. Néhányan súlyosabb mentális betegséggel élnek, de számuk nem túl nagy a kitöltők között.
A következő ábra számomra a legbeszédesebb, nem hiába mondjuk, hogy a XXI sz. népbetegsége a szorongás, azon belül is nagyon érintett a Z és Y generáció. Számomra pozitív üzenete van annak, hogy ezt bevállalják. Sokan írtatok a stigmáról, ami még mindig fenn áll, ha valaki segítőhöz fordul.
Ez a korosztály a közösségi médiából, podcastokból, szakértőktől és könyvekből tájékozódik.
Többen közülük szakmabeliek, képződő vagy már végzett segítő kollégák.
Az egyik leghasznosabb és legtanulságosabb eredmény következik:
Ebből látszik, hogy a szimpátia a legfontosabb segítő választáskor, utána fej-fej mellett az árazás és a szakmai végzettség. Sokan hallgatnak a környezetük ajánlására is, ilyenkor egy segítő “körbejár” az ismeretségi körben.
A következő kérdésről tanulmányt lehetne írni, kinek milyen ár a megfelelő:
Sokan szeretnének TB alapon eljutni, pszichológushoz, mentálhigiénés segítőhöz, itt azonban nagyon korlátozottak a lehetőségek.
Ez a kérdés korbácsolt fel a legtöbb indulatot is, ezért úgy érzem, ezzel még sokat fogok foglalkozni…addig is, kitaláltam, hogyan lehetne hozzám minél több fiatalnak eljutni.
Kedvezményes csomagjaimat ITT találjátok.
A további kérdések arról szóltak, mi a legfontosabb egy mentálhigiénés szolgáltatásnál. Nem volt meglepetés, hogy sokan az empátiát, elfogadást, összehangolódást, hitelességet, ítéletmentességet jelölték meg.
Itt találkoztam a legtöbb negatív tapasztalattal is
❀ítélkezés
❀ nem igazi, értő figyelem
❀ klisés megoldási javaslatok
❀ futószalagon kezelt kliensek
❀ nyitottság hiánya
❀ nem tiszta kommunikáció
❀ határok és célnélküliség
Sokan szeretik, ha “házi feladatot” kapnak hétről hétre a segítőtől.
Ez a generáció hatékonyságot és eredményességet vár az ülésektől.
Megemlítitek még a kompetenciahatárokat, szerintem is nagyon fontos, hogy körülbelül tudjuk, milyen segítőnek mik a kompetenciahatárai
❀ mentálhigiénés segítő
❀ pszichológus
❀ szakpszichológus
❀ pszichoterapeuta
❀ pszichiáter
valamint érdemes megismerni, mit takar néhány alternatív, ezoterikus elnevezés is (aztán pedig mndenki döntse el, kihez szeretne fordulni)
Nagyon fontos, hogy a segítő a felelős a kompetenciahatásrok betartásáért és joggal lehet számítani visszajelzésre és továbbirányításra, ha ő nem érzi magát kompetensnek az ügyetekben – ez nem kudarc a segítő részéről, hanem szakmai igényesség.
Marcsó Annamária
mentálhigiénés segítő szakember
